Régóta érlelődött bennem, hogy némi puritán formát adva beálljak azok sorába akik kiírják magukból véleményüket/benyomásaikat a képregényműfaj újjabban örvendetes módon sűrűn/nagy számban és változatos témákban megjelenő kiadványairól. A dolog katalizátora végülis az lett, hogy mostanában nem sikerült felhúznom magam annyira, mint az Árvák kapcsán tettem. Egyszóval ez egy negatív hangvételű elemzés lesz, amit már az elején azért tompítani szeretnék. Kedvelem a Goboo kiadó Dragonéróját és (az Árvák kivételével) a Maximum Bonelli is egy igencsak várt válogatás nálam és hálás vagyok azért, hogy olyan címekkel ismertet meg bennünket, amik után a Dampyr első hazai megjelenésében található Bonelli kiadó bemutatás óta vágyakozom. No de ez az Árvák - na ezt nem értem. Sikere külföldön kétségtelen, én meg csak a bemutató kötet alapján akarok belekötni mindenbe, miközben nem tudom mit tud még nyújtani a sorozat - de úgy hiszem az első benyomásokon sokat áll vagy bukik a dolog.
Nem a kötet időrendi sorrendjében, inkább csak főbb szempontokba szedve, hogy mi bajom a karcsúcska pilot kötettel.

Figyelem ellövök bizonyos tartalmi elemeket, úgyhogy csak saját felelősségre a továbbiakban!

Világépítés - Na az nincs neki. Bedobja a történetindítót, hogy egy földönkívüli faj egy részecskesugárral leszanálja Európát, némi sokkhatás és ennyi. Ennyi, mert egy ilyen csapásnak úgy tűnik semmi hatása a bolygó többi részére, gondolok itt a klimatikus, gazdasági hatásokra, vagy egyszerűen olyan dolgokra, mint a döbbenet félelem kiszolgáltatottság érzete. Ráadásul egy ilyen után titkos szervezetek szabadon, háborítatlanul mászkálhatnak és fogdoshatják össze a megfelelő korcsoportú túlélőket, mert csak...

Az idegenek - Hát beléjük egy deka feszültség nem került így. Belelőnek a bolygóba, jó messziről, azt annyiban hagyják a dolgot, mert a kötet második felében kis időugrással már mi megyünk hozzájuk, elhárítani a fenyegetést. A földönkívüliek az ismeretlentől való félelmünk miatt működnek a legjobban, ha meg háborúsdit vívunk velük, akkor nem árt vélelmezni nekik valami körülírható motivációt. De a láttottak alapján ezek célbalőttek egyet, majd otthon maradtak. Ha ugyanarról a fajról beszélünk és nem valami gyalogjaikról, akkor a fizikai megjelenítésük szánalmas. Testi erővel/karmokkal harcol az a faj, ami tachyon sugárral operál.Ugyan már...

A gyerekek - főszereplőket csinálnak a traumatizált gyerkőcökből, mert belőlük aztán kiváló túlélési képességű katona lesz, persze csak miután elkell szenvedniük a maguk kis vesszőfutását. Ezzel csak két gond van. Én ilyen helyzetben nem arctalan/távoli idegenekben keresném az ellenfelet, hanem (és) abban a rendszerben/szervezetben, aki veszett medvét, meg ki tudja még mit rámküldve tizedel, miközben épp tűléltem egy tűzvihart. Másrészt iszonyat nagy erőfeszítések árán kiképzik a saját kis gyilkológépeiket, tök jó, de mi ellen? Ha találnánk itt valami logikát is, akkor csak élőpajzsok lehetnének a következő támadással szemben, viszont kontienespusztítő sugárfegyver ellen nem túl hosszú életű ez a golyófogó. Elbukik ezen a téren is a történet, mert lehet, hogy a körte és az alma esete, de ha már mindenből nyúlunk kicsit, akkor ér az összehasonlítás. A Végjátékban meg van a pontos oka, hogy miért nevelik ki a következő stratégákat, de itt csak egy gyalogos különítmányt állítanak ki úgy hogy valójában semmi információjuk az idegenekről. Ez olyan Starship Trooperes vagy tucatanimés/mangás annak negatív értelmében, megyünk egy szál kispuskával néhány mechával az ismeretlenbe gyalogsági harcot vívni. Heinlein nem forog a sírjában, hogy ebből ennyien toposzt csináltak, képtelen lévén értelmezni, hogy ő ezzel mit akart? Hát ezen a kifinomult és hatékony stratégián sokat gondolkozhattak... a klasszikus Végjátéki sci-fi megoldásnál ma még nem tudni jobbat, vagy ahogy a nagy Whitmore elnököt idézve: Atomot nekik! Atomot a bestiáknak!

A szérum - Már az epizódonként elaprózondó kiképzési történet sejteti, hogy ez inkább egy hígított olasz Battle royale lesz némi idegen elleninváziós körítéssel, de bedobtak egy olyan elemet is, aminél felnevettem. Legyen már az idegen bolygón levegő, mert így leveheted a sisakod, nem leszel arctalan. Kényelmes. De már most olyan ruhákat tervezünk, ami ellenáll mindenféle sugárzásnak, nektek 48 óránként létfontosságú, hogy adagoljátok magatoknak, (mert ha valami miatt elfogy majd ölhetitek egymást is emiatt is).

Verdikt - Imádom a sci-fit, imádom a képregényt. Ez mindkettő ezért is volt csalódás. Kidobott pénz számomra a kötet, de mivel faék egyszerűségű, nem is nyújt többet, mint a figyelemfelhívó 2-3 mondat, így az én hibám, hogy belesétáltam a csapdájába.